Bolyai Önképző Műhely

Történészt díjaztak az írók Tokajban

Salamon Konrád vendégelőadója volt a BOM 2021. évi befogadótáborában. Most a Tokaji írótábáborban kapott kitüntetést. A vele készült interjút a preshaz.hu portál készítette, s az ő engedélyükkel vettük át. 

A jubileumi, ötvenedik Tokaji Írótáborban Hordó-díjat kapott Salamon Konrád történész professzor. Őt kérdezte a Gondola.

– Professzor úr, Ön tudományos könyveket ír, most pedig a szépírók díjazták. Miért különösen nagy rang ez?

– Mint irodalmat szerető ember különösen örömteli számomra, hogy az élő magyar irodalom képviselői díjaztak. Az ismeretség úgy mélyült el, hogy meghívtak a Tokaji Írótáborba előadást tartani az 1956-os forradalomról. Úgy látszik, elégedettek voltak velem, mert ezt követően újabb előadásokra hívtak meg, így a jelenlévők a XX. századi magyar történelem legfontosabb kérdéseivel ismerkedhettek meg. Ez pedig azért fontos, hogy az írók, ha műveikben érintik ezt a korszakot, ne a mendemondákat ismételgessék, hanem a valóságról beszéljenek.

– A kommunizmus évtizedei alatt Ön a falukutató irodalom tényeit tárta föl, ezért a politika nem tüntette ki, a tudományos élet azonban elismerte. Miért jobb ez a kimenetel?

– Mivel én a népi-falukutató mozgalom történetét harminc évig kutattam és három monográfiában dolgoztam fel, azaz egy írói mozgalom történetével foglalkoztam, így arra is figyelmeztettem, hogy az irodalomnak a közügyekkel is foglalkoznia kell. Ez azonban nem kötelező, vannak olyan jelentős alkotók, akik ettől távol tartják magukat, de a döntő többség a közügyekben is állást foglal, ami nagyon jó, mert így a társadalom több szempontból ismerheti meg a politikai kérdéseket. Ez pedig segítheti a helyes válaszok megfogalmazódását.

– A rendszerváltoztatás után az őszi rózsás forradalomról, az első köztársaságról írt könyveket. Miért lenne fontos, hogy ezeket az értékeket ne a szélsőbaloldal sajátítsa ki idehaza?

– Mert az őszirózsás forradalom és az első köztársaság fontos nemzeti érték. Célja az volt, hogy az első világháborús vereség után hazánk korszerű parlamentáris demokrácia legyen. Ez biztosíthatta volna ugyanis a vereségből való leghatékonyabb kiemelkedést és a nyugati demokráciákkal való jó viszony megteremtését. Ráadásul a magyar történelemből mi mindig a szabadságharcos és forradalmi hagyományt ünnepeljük. Ez tört meg az első világháború után, amikor a győztes ellenforradalom a köztársasággal összemosta a kommunista tanácsköztársaságot, ami valóban katasztrófa volt, s ezzel az első magyar köztársaságot lejáratta és mind a mai napig lejáratja. Ezt a nemzeti öncsonkítást ideje lenne befejezni.

Molnár Pál

Megosztás:

Facebook
LinkedIn
Email
Print

Kapcsolódó tartalmak

Esszencia XVII.

Esszencia XVII.:
A hetedik! (2022)

A könyv adatai A Mozaikok (2018), a Fogaskerekek (2019) és az Online-tanulmányok (2022) hallgatói konferenciák válogatott anyaga Szerkesztette: Balázs Géza és Herbst Rebeka Munkatárs: Talmácsi

Esszencia XVI. Fénytörésben (2021)

A könyv adatai A Bolyai Műhely Alapítvány és a Bolyai Önképző Műhely 2021-ben végzett évfolyamának kötete Szerkesztette: Dr. Baranyai Katalin Tördelőszerkesztő: Fancsek Krisztina ISBN 978-615-80316-9-1

Valósághajlítás: mívelés vagy mímelés?

2021-ben rendeztük meg a nulladik zamárdi szabadegyetemet a népi irodalom témájában. A rendezvény díszvendége Salamon Konrád történész volt. 2022-ben következett az első: a Valósághajlítás, amelyre

Bon-BOM 12/1–2.

Bon-BOM 2022. szeptember-október

Valósághajlítás, összeesküvés-teóriák, (ön)becsapásZamárdi szabadegyetem és befogadó tábor, szeptember 23–25.(Nyilvános rendezvény) Tóth Rita Emese emlékére VITA – „Az egyetemi campusok sötétsége” Salamon Konrád, az első zamárdi