Bolyai Önképző Műhely

IMG_9262

5+6 program: 56 öröksége a Bolyai Önképző Műhelyben

Ahogy korábban már beszámoltunk róla, a Bolyai Önképző Műhely 2016. november 5-én exkluzív látogatást tett a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületében. A sétát Kövesdy Zsuzsa, a Rádió nyugalmazott munkatársa vezette, s az érdeklődők eljutottak a rádió egyes elzárt részeibe (például a titkos stúdiókba).

Az 56-os program decemberben folytatódott 56-os fiatal és emigráns költőinek műveiből összeállított irodalmi műsorral – a műsort a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának is bemutatta az alkalmi irodalmi műhely. A műsort Baranyai Katalin szerkesztette.

A verseket a Bolyai Önképző műhely diákjai adták elő, a szerzőkről rövid bemutatás hangzott el, értelmező összekötő szöveggel, zenei kerettel. Az összeállítása önálló, eddig publikálatlan kutatás alapján készült a Kilenc költő (sz: Szabó Zoltán, Magyar Könyves Céh, London, 1959) c. emigráns antológia, a Szepsi Csombor Márton Kör elnevezésű londoni kultúrkör és könyvkiadó szerzői kötetei, magánkiadások és nyugati magyar folyóiratok szövegei alapján. A verset a ma is élő Wbigniew Herbert lengyel költő versével nyitottuk, Gömöri György költő korabeli (1956) fordításában és Horváth Elemér, Mahopacban élő költő emblematikus versével zártuk (Egy fehér néger naplója). A válogatás kiemelt helyén szólalt meg András Sándor (Sándor András) emblematikus nemzedéki verse, az ASAK beadványa az ENSZ-hez és Siklós István oratórikus hangzású 56-os emlékezésének (csöndErdeje, 1981) részlete Pölcz Ádám megszólaltatásában. A megemlékezés egyszerre tisztelgett a hősök, a menekültek, a magyar szó művészeivé vált 56-os egyetemisták és az emlékezetet egy életen át ébren tartók előtt. A hazától és a nyelvközösségtől távol létezés a mai fiatalok számára hordozott saját üzenetet.

56 nyelvéről, folklórjáról beszélt Balázs Géza 2017. január 6-án. Előadásában kitért a hatalom és a nyelv viszonyára, 56 „sokféle” megnevezésére, valamint az ötvenes évek és 56 folklórjára, például arra, hogy a rákosi viperát az ötvenes években „átkeresztelték”.

56 filmjeiről Baranyai Katalin készített összeállítást február 4-én. Az előadásban szóba kerültek az 56-os játékfilmek, majd pedig az 56-os filmhíradó fontos részleteit tekinthették meg az érdeklődők. Ez a válogatás három témát ismertetett meg a közönséggel: a restaurációra törekvő Kádár-rendszer kultúrpolitikáját, a korabeli propaganda filmnyelv jellegzetességeit és a valóság elrejtésének fogásait, a korabeli médiapolitikát. A ppt bevezetőt eredeti dokumentumfilmek egészítették ki a MANDA felújított 56-os filmhíradóiból. Az összeállítás ennek a több mint 5 órás teljes anyagnak a feldolgozása alapján készült.

Március 4-én 56-os sétát szervezett a Bolyai Önképző Műhely. A séta a Blaha Lujza térről indult a Corvin közbe. Ennek a helytörténeti-történelmi emléksétának két apropója volt. 1956-ban két Józsefvárosi kiskamasz naplót vezetett az eseményekről (Csics Gyula és Kovács János). A fiúk a Blaha Lujza térre nyíló utca legelején laktak, élő és elfogulatlan szemtanúi lettek a történelmi eseményeknek.Ez a helyzín a Bolyai Műhely foglalkozásait befogadó Rákóczi úti telephelyünktől karnyújtásnyira van. A helyzet alkalmat adott arra, hogy egyúttal várostörténeti emlékezés keretében visszatekintsünk Budapest nevezetes színhelyeire a környéken (EMKE, Nemzeti Színház), amelyeknek léte, sorsa összefüggött még 1956 eseményeivel is (Divat Áruház). A két napló néhány oldalát az eredeti faksimile kiadásaiból ki is vetítettük, elhangzott a fennmaradásukról szóló különös történet is, amely önmagában a magyar magántörténelem egy érdekes fejezete. Külön érdekessége lehetett a bemutatónak a 2006-os kiadású anyagok mellett, hogy ismeretlen hagyatékából az Amerikai Egyesült Államokból a Fortepan gyűjteményébe kerültek pontosan a naplókban megadott épületekről, helyszínekről korabeli jó minőségű fényképek. Így az előadás és a séta során ezeknek a beazonosítását is elvégeztük. A bemutató végül sok reflexióval járó beszélgetésbe ment át, amit nagyban segített, hogy egy másik mentortanárunk saját gyerekkori emlékeit eleveníthette fel a helyszíneken. A feldolgozás alapjául a két napló és Edvy Boglárka 2006-os vizsgafilmje szolgált.

A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta.

A képeket Balázs Géza készítette.

Megosztás:

Facebook
LinkedIn
Email
Print

Kapcsolódó tartalmak

Bon-BOM, 2024. április

A Bon-BOM áprilisi számának tartalmából:  – A 8. Gyalogút-konferencia (Bábel) teljes programja, az előadások kivonatai  – Bábel jelentései, értelmezései  – Multidiszciplináris (szemiotikai, pszichológiai, irodalmi, művészettörténeti, filozófiai,

Bon-BOM, 2024. március

A Bánk bán-bemutatókba, -értelmezésekbe avat be a Bon-BOM 2024. márciusi száma a Nemzeti Színház Bánk bán előadása kapcsán. A bolyaisok februárban nézték meg az előadást,

Bon-BOM, 2024. február

A Bon-BOM 2024. februári száma Budapest megalakulásának 151. évfordulóján négy nézőpontból láttatja fővárosunkat. Eltűnt Budapest – újrajátszva (Mózes Gergely Sosemvolt Budapest – MMA-kiállítás (Balázs Géza)

MAGYAR FILMEK KLUBJA 2024

A Bolyai Önképző Műhely 2024-től bekapcsolódik a Nemzeti Filmintézet és a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmklubjába. Valamennyi filmklubot rövid szakmai felvezetés előzi meg, a film után pedig meghívott vendégekkel elemző beszélgetésre kerül sor.