30 könyv, film és zenemű, az egyetemes és magyar kultúra klasszikus alkotásai. Színház, múzeum, Erdély, Partium. Önképzés: saját újság, kórus, színjátszó kör, országjárás (honismeret).
Alapműveltség, klasszikus műveltség, vitakultúra, közös kritikai gondolkodás, felvilágosult és toleranciaalapú világlátás, önismeret. A tanulmányi tematikán túl: pénzügyi, jogi, pszichológiai, retorikai ismeretek. Saját, interdiszciplináris tudományos diákkör és diákkonferencia. Vizsgatanulmány az Esszencia könyvsorozatban.
70 aktív műhelytag, három évfolyam, minden hónap első szombatján foglalkozás, mintegy 300 alumnus Magyarország és a világ számos táján. Közösségépítő élmények, befogadó, felező és évzáró táborok, kirándulások. Az egyetemi élet mellett alapvető szellemi-közösségi élmény.
Három éven át áldozz havi egy szombatot arra, hogy társakat, igazi közösséget találj, mélyebbre láss, és közvetlen kapcsolatba kerülj az egyes szakterületek legkiválóbb művelőivel.
A felvételihez a következő pályázatot kell e-mailben (bom@e-nyelv.hu) beküldeni:
Ferdinandy Györgyöt a kispróza nagymesterének is mondják. 14 francia és számos magyar nyelvű könyv szerzője.
18. tanévét jól ismert környezetben és remek időben kezdte a Bolyai Önképző Műhely: a ceglédfürdői ifjúsági táborban. Itt találkoztak a régi-új bolyaisok, köszöntötték a 23 új bolyaist.
A tábor témája: egyéni felelősségvállalás a társadalomban, az egyén feladatai a környezete érdekében, a kultúra, azon belül a művészet lehetősége az egyén életének, szemléletének alakításában.
Ceglédfürdőről hazahozott, termőföldbe ültetett gondolatok, gyomlálás nélkül.
A nyelvművelés retorikai gyökerei címmel 2018. június 6-án védte meg az ELTE alkalmazott nyelvészeti doktori programjában készült PhD-értekezését Pölcz Ádám, az ELTE TÓK tanársegédje, a Bolyai Műhely Alapítvány korábbi irodavezetője (2012–2017), jelenleg az IKU irodavezetője és a Bolyai Műhely Alapítány kuratóriumi tagja (2018–). Amint az egyik bizottsági tag hangsúlyozta, Pölcz Ádám értekezése három csomópont köré épül: a retorika, a nyelvművelés és a „nyelvérzék”-kutatás.
Latin közmondás szerint „incipit in Sátor, desinit in Sátor”, azaz Tokaj-Hegyalja az abaújszántói Sátor-hegy és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy között fekszik. Közben pedig ott van: Sárospatak, Patak. Tanévzáró táborunk helyszíne Sárospatak volt. A Makovecz-féle művelődési házban Bartók-előadást hallgattunk Nagy Dánieltől. Benéztünk néhány dufartos (<durchfahrt: fedett kocsiátjáró az épületek között vagy az épület közepén, pataki tájszó) házba, egyébként a kollégium alatt is volt egy ilyen dufart – állítólag mindenki érti. Elsétáltunk a Szentnegyedbe (katolikus negyed).
Az ELTE Online számára Blankó Miklós junior hallgatónk készített interjút Komlósi Rékával, a BOM irodavezetőjével arról, mitől tartja különlegesnek a Műhelyt, kiknek ajánlja és hogyan lehet bekerülni.
Az interjú itt olvasható:
http://elteonline.hu/kozelet/2018/05/28/a-bolyai-muhelyben-hasonlo-gondo...
Közös kulturálódás egyetem mellett. Sokszínű közösség az egész országból, havi egy alkalom, orvos-mérnök-bölcsész-pszichológus párbeszéd könyvekről és filmekről. Színház, múzeum, kirándulás.
Az informatikusok többet olvasnak, mint a bölcsészek? Mit kezd majd egy tanár, ha nincs közgazdász ismerőse? Hogyan fedhetjük le az országot egy értelmiségi hálóval? Hogyan tudjuk kifejezni és egyeztetni ellentétes véleményünket?
Az anyák tudnak a jövőnkbe látni?
„Közismert, hogy miben különbözik egymástól a keleti és a nyugati gondolkodásmód: a Nyugat elemzéssel jut új ismeretekhez; ha meg akar ismerni egy virágot, darabokra vagdossa, hogy leírhassa. A keleti filozófusnak nincs szüksége leírásra, ő megszagolja a virágot.” – írja Menzel, az Oscar-díjas filmrendező tárcagyűjteményében. Bille August A legjobb szándékok című Bergman-adaptációja nagyon nyugati film. Az érzelmek lassú boncolását láthattuk minden kiemelt, hosszan mutatott gesztusban, drámai szemkontaktusokban, mozzanatokban. A film lelassít és gondolkodásra késztet, de mindazt a sok nehézséget és szenvedést emeli ki eredeti kontextusából, mellyel az ember találkozik élete során.
"Vegyes érzésekkel szálltam – akarom írni: másztam – be a hétszemélyes Opel Zafira leghátsó üléssorába. Nyilván nem kellene így lennie, de az ember mégsem tudhatja, egészen pontosan mire számítson, ha szinte egy tucatnyi másik személlyel nekivág egy hosszú, hétvégi programnak. Még a főváros határát jelző táblát sem hagytuk el, amikor teljesen feloldódott bennem a leheletnyi kétely. Amikor berobogtunk Pécsre, már biztos voltam abban, hogy ebben a társaságban a helyem."
Juhász Zoltán András reflexiója a 2018. április 14–15-i szentendrei juniorkirándulásra
