30 könyv, film és zenemű, az egyetemes és magyar kultúra klasszikus alkotásai. Színház, múzeum, Erdély, Partium. Önképzés: saját újság, kórus, színjátszó kör, országjárás (honismeret).

Alapműveltség, klasszikus műveltség, vitakultúra, közös kritikai gondolkodás, felvilágosult és toleranciaalapú világlátás, önismeret. A tanulmányi tematikán túl: pénzügyi, jogi, pszichológiai, retorikai ismeretek. Saját, interdiszciplináris tudományos diákkör és diákkonferencia. Vizsgatanulmány az Esszencia könyvsorozatban.

70 aktív műhelytag, három évfolyam, minden hónap első szombatján foglalkozás, mintegy 300 alumnus Magyarország és a világ számos táján. Közösségépítő élmények, befogadó, felező és évzáró táborok, kirándulások. Az egyetemi élet mellett alapvető szellemi-közösségi élmény.

Szeretnél a Bolyai Önképző Műhely tagjává válni?

Térítésmentes tehetségfejlesztő képzés

  • Szeretnéd jobban megérteni a világ működését?
  • Kedvet érzel magadban, hogy társaiddal együtt kultúráról, gazdaságról, jogról, környezetről, érvényesülésről vagy filozófiáról beszélgess, vitatkozz?
  • Érdekelnek a filmek?
Akkor itt a helyed!

Három éven át áldozz havi egy szombatot arra, hogy társakat, igazi közösséget találj, mélyebbre láss, és közvetlen kapcsolatba kerülj az egyes szakterületek legkiválóbb művelőivel.

Tudj meg többet! »

A fevételi menete

A felvételihez a következő pályázatot kell e-mailben (bom@e-nyelv.hu.) beküldeni:

  1. Önéletrajz
    Szakmai eredmények, tanulmányi versenyek, egyéb aktivitások – egy gépelt oldal
  2. Motivációs levél
    Mi ösztönöz arra, hogy a Bolyai Önképző Műhely tagja legyél? Bármilyen közéleti témát feldolgozó, legföljebb 3 oldalas esszé.
A pályázati határidő: 2018. június 15.
A felvételi beszélgetés várható időpontja: 2018. június 29.

Tudj meg többet! »

PILLANTS BELE AZ ÉLETÜNKBE!

Pölcz Ádám summa cum laude

A nyelvművelés retorikai gyökerei címmel 2018. június 6-án védte meg az ELTE alkalmazott nyelvészeti doktori programjában készült PhD-értekezését Pölcz Ádám, az ELTE TÓK tanársegédje, a Bolyai Műhely Alapítvány korábbi irodavezetője (2012–2017), jelenleg az IKU irodavezetője és a Bolyai Műhely Alapítány kuratóriumi tagja (2018–). Amint az egyik bizottsági tag hangsúlyozta, Pölcz Ádám értekezése három csomópont köré épül: a retorika, a nyelvművelés és a „nyelvérzék”-kutatás.

Sárospatakon a Bolyai (2018.06.1–3.)

Latin közmondás szerint „incipit in Sátor, desinit in Sátor”, azaz Tokaj-Hegyalja az abaújszántói Sátor-hegy és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy között fekszik. Közben pedig ott van: Sárospatak, Patak. Tanévzáró táborunk helyszíne Sárospatak volt. A Makovecz-féle művelődési házban Bartók-előadást hallgattunk Nagy Dánieltől. Benéztünk néhány dufartos (<durchfahrt: fedett kocsiátjáró az épületek között vagy az épület közepén, pataki tájszó) házba, egyébként a kollégium alatt is volt egy ilyen dufart – állítólag mindenki érti. Elsétáltunk a Szentnegyedbe (katolikus negyed).

Mitől jó nekünk a BOM-ban? – Interjú Komlósi Rékával, a BOM irodavezetőjével

Az ELTE Online számára Blankó Miklós junior hallgatónk készített interjút Komlósi Rékával, a BOM irodavezetőjével arról, mitől tartja különlegesnek a Műhelyt, kiknek ajánlja és hogyan lehet bekerülni.

Az interjú itt olvasható:

http://elteonline.hu/kozelet/2018/05/28/a-bolyai-muhelyben-hasonlo-gondo...

Rádiós beszélgetés a Bolyai Műhelyről két mentorunkkal, Kövesdy Zsuzsával és Balázs Gézával

Közös kulturálódás egyetem mellett. Sokszínű közösség az egész országból, havi egy alkalom, orvos-mérnök-bölcsész-pszichológus párbeszéd könyvekről és filmekről. Színház, múzeum, kirándulás.

Az informatikusok többet olvasnak, mint a bölcsészek? Mit kezd majd egy tanár, ha nincs közgazdász ismerőse? Hogyan fedhetjük le az országot egy értelmiségi hálóval? Hogyan tudjuk kifejezni és egyeztetni ellentétes véleményünket?

Az anyák tudnak a jövőnkbe látni? – Juhász Zoltán junior reflexiója A legjobb szándékok című filmre

Az anyák tudnak a jövőnkbe látni?

„Közismert, hogy miben különbözik egymástól a keleti és a nyugati gondolkodásmód: a Nyugat elemzéssel jut új ismeretekhez; ha meg akar ismerni egy virágot, darabokra vagdossa, hogy leírhassa. A keleti filozófusnak nincs szüksége leírásra, ő megszagolja a virágot.” – írja Menzel, az Oscar-díjas filmrendező tárcagyűjteményében. Bille August A legjobb szándékok című Bergman-adaptációja nagyon nyugati film. Az érzelmek lassú boncolását láthattuk minden kiemelt, hosszan mutatott gesztusban, drámai szemkontaktusokban, mozzanatokban. A film lelassít és gondolkodásra késztet, de mindazt a sok nehézséget és szenvedést emeli ki eredeti kontextusából, mellyel az ember találkozik élete során.

Kulisszatitkok a haladók pécsi kirándulásáról

"Vegyes érzésekkel szálltam – akarom írni: másztam – be a hétszemélyes Opel Zafira leghátsó üléssorába. Nyilván nem kellene így lennie, de az ember mégsem tudhatja, egészen pontosan mire számítson, ha szinte egy tucatnyi másik személlyel nekivág egy hosszú, hétvégi programnak. Még a főváros határát jelző táblát sem hagytuk el, amikor teljesen feloldódott bennem a leheletnyi kétely. Amikor berobogtunk Pécsre, már biztos voltam abban, hogy ebben a társaságban a helyem."

A test és a lélek négy dimenziója

A film egyik kézenfekvő értelmezése a cím fogalmainak és a szereplők belső világának azonosítása. Mária képviseli az ép testben tönkrement lelket, míg Endre a testi fogyaték ellenére józan ítélőképességű, tiszta jellemű karakter. Ezáltal a test és a lélek kifejezések két dimenzióját láthatjuk. Azonban a kifejezések ennél többet jelentenek, mely által új rétegeket tárhatunk fel a film értelmezési talajában.

Test, lélek és szellem. Általában e hármasság kontextusában szoktuk használni a cím kifejezéseit. Különös és talán a gyakori társítás miatt jelzés értékű is a szellem kifejezés hiánya. A szókapcsolatok egészen az ókorig, majd a páli teológiáig vezethetőek vissza, ahol már egyből nem három, hanem négy jelentésréteg tárul elénk.

Az Ószövetség teológiája nem ismer test–lélek dualizmust, tehát a keresztény értelmezési horizont – mely az európai kultúra egyik alappillére – megnyitja számunkra a filmben rejlő harmadik, illetve negyedik réteget.

Testről és Lélekről – A szarvas mint motívum

Amennyire pogány (például a magyar mondakörből a Csodaszarvas regéje), épp annyira keresztény vonatkozásai is vannak a szarvas jelképének (42. zsoltár: „Mint a szarvas kivánkozik a folyóvizekre, úgy kivánkozik az én lelkem hozzád, oh Isten!), ugyanakkor globális jelkép, vándorszimbólum is (például Buddha állítólag szarvas volt előző életében, hogy csak egyet említsek.)

De maradva a magyar vonatkozásoknál (hisz nem csak igazán európai film, hanem igazán magyar is) szeretnék bemutatni először egy regöséneket.

Oldalak

Feliratkozás Bolyai Önképző Műhely RSS csatornájára