Verne Gyula és a magyarok

Kevés külföldi írót tisztelt meg a magyar olvasóközönség azzal, hogy keresztnevét magyarosította. Hirtelenjében csak Verne Gyula, May Károly, Dumas Sándor és Dosztojevszkij Tódor jut eszembe. De míg az utóbbi kettő kikopott, a Verne Gyula és May Károly névváltozat ma is előfordul. A 19–20. század fordulóján, a két háború között és a Kádár-rendszer idején azok is olvasták Verne Gyula és May Károly regényeit, akik azt sem tudták, hogy az illetőket Jules Verne és Karl May néven anyakönyvezték.

Verne évtizedeken keresztül a legnépszerűbb külföldi írók közé tartozott. Politikai rendszerek jöttek-mentek, forradalmak és ellenforradalmak zúgtak el, de ez mit sem változtatott megítélésén. Nemzedékek olvasták rongyosra az Öt hét léghajónt, a Nemo kapitányt, a Grant kapitány gyermekeit, A rejtelmes szigetet és a Kétévi vakációt, hogy csak a legismertebb Verne-regényeket említsük.

Jules Verne 1828. február 8-án született a Franciaország nyugati részén fekvő, Bretagne-hoz tartozó Nantes városában. A családi legendárium szerint a család skót ősökkel rendelkezett. Nem véletlen, hogy annyi Verne-regény helyszíne Skócia. Apja jómódú ügyvéd volt, de a kis Jules Gabriel Verne a tengeri utazások bűvöletében nőtt föl. Az irodalomtörténet Verne kalandos történetek iránti vonzalmát egy gyermekkori élményre vezeti vissza: a 11 éves Jules föl akart szökni egy hajóra, hogy imádott unokanővére, Caroline számára kincseket hozzon a déltengerről. Apja megtalálta, és ott helyben, a legénység szeme láttára elnáspángolta. A kisfiú megígérte, hogy ezentúl csak képzeletben utazik. A plátói szerelem emléke nem múlt el: Verne két regényében is viseli a hajó a Caroline nevet.

Verne az iskolái elvégzése után Párizsba ment, ahol jogi tanulmányokat folytatott. Az egyetemnél nagyobb hatást tett rá a francia romantikus írókör: Victor Hugo, az id. Alexandre Dumas, Saint-Beuve és a híres fényképész, karikaturista, Nadar társaságába került. Verne írásait 1851-től közölte a Musée des familles (Családi múzeum) című folyóirat.

 A fiatal író mindinkább rájött, hogy a természettudományok és a földrajz „fehér folt” az irodalom számára. Dumas a francia történelmet izgalmas regénysorozat keretében dolgozta fel. Példáján fölbuzdulva Verne elhatározta, hogy ő pedig földolgozza szépirodalmi formában kora természettudományos és földrajzi felfedezéseit.

1862-ben szerződést kötött Pierre-Jules Hetzel könyvkiadóval a Rendkívüli utazások sorozat megírására. A sorozat első darabja az Öt hét léghajón volt. Verne ettől kezdve ontotta az utazásos és kalandregényeket. Bár megpróbálkozott Hugo és Dumas modorában a történelmi regényekkel (pl. Chanteleine grófja, A névtelen család, Haza Franciaországba) és a bűnügyi történetekkel is (A két Kip testvér, Véres dráma Livóniában), ám ezek visszhangja messze elmaradt a távoli kontinenseken, tenger alatt, világűrben, sőt a Föld középpontjában játszódó utazásos regények sikerétől.

Verne újat hozott az utazásos kalandregény műfajában azzal, hogy a természettudományos, földrajzi és filozófiai ismereteket szervesen beépítette a cselekménybe. Népszerűsége ellenére mégis csak lenézően ifjúsági irodalomnak tartották az életművét. Pedig Victor Hugo és Lev Tolsztoj kedvelte a regényeit. 1886-ban zavart mentális állapotú unokaöccse, Gaston pisztolylövéssel megsebesítette az írót. Verne fölépült, de optimizmusát és derűjét nem nyerte vissza. Regényeiben egyre sötétebben ábrázolta korát és az emberiség jövőjét. 1888-ban megválasztották Amiens város önkormányzati képviselőjévé, és gyakorlatban kipróbálta emberbarát elveit, amelyeket könyveiben hirdetett. 1905 márciusában hunyt el.

Verne soha nem járt Magyarországon. Bár tervezett egy utazást, betegsége megakadályozta abban, hogy ellátogasson hazánkba. Verne öt története magyar tárgyú: a Sándor Mátyás, a Várkastély a Kárpátokban, a Storitz Vilmos titka, posztumusz műve, A dunai hajós, s egy jórészt ismeretlen műve, a Disz úrfi és Esz kisasszony című mese.

A Sándor Mátyás című regénye magyar szabadságharcos főszereplőjével alighanem hozzájárult Verne hazai népszerűségéhez. 1885-ben írta a regényt, akkor, amikor az 1848-as magyar forradalom emlékezete elhalványult Franciaországban.

Verne a „közép-európai Monte Cristo grófja” történetét akarta megírni, tisztelegve mestere, az akkor 15 éve halott id. Alexandre Dumas előtt. Verne Sándor Mátyás figuráját több szereplőről mintázta. Teleki Sándor gróf, egykori 48-as ezredes, majd vörösinges garibaldista, Habsburg Lajos Szalvátor főherceg, a Baleár-szigetek kutatója, író és néprajztudós, valamint az Árpád-házzal rokon Crouy-Chanel Ágoston herceg alakját és személyiségét gyúrta egybe. Megjegyzendő, hogy a Sándor Mátyás volt az egyetlen Verne-regény, amelyet az 1919-es Tanácsköztársaság idején meg akartak filmesíteni. A filmterv elveszett, így nem tudjuk, hogy az első magyarországi kommunista rendszer miként akart Sándor grófból proletár hőst formálni… 1979-ben hatrészes magyar–olasz–francia–NSZK sorozat készült a regényből, amelyben Sándor Mátyást egy magyar színész, Bujtor István játszotta.

Csepreghy Ferenc igen korán, az 1870-es években színpadra állított Verne-műveket, köztük A nyolcvan nap alatt a Föld körült. Hogy Verne milyen hatást gyakorolt a magyar köztudatra, azt jelzi, hogy Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényében az áruló Geréb bűnbánatot gyakorolva odaajándékozza Nemecsek Ernőnek az apjától kapott könyvét – ami nem más, mint Verne regénye, a Lángokban álló szigettenger. Ami annál is beszédesebb, mert ebben a regényben szerepel egy áruló, aki görög hazája ellen az oszmán hadsereget segíti – Nikolasz Sztarkosz, a kalóz.

Jókai Mórnak legalább két regénye (A jövő század regénye, Egész az északi pólusig) határozottan Verne hatását tükrözi. Jókai éppúgy szerelmese volt a természettudományoknak, mint francia pályatársa. Érdeklődésükben és regényeik filozófiájában sok a közös vonás: a természet szeretete, a kis népek függetlensége iránti rajongás, a szociális érzékenység, a pénzhajhászás megvetése. Életrajzukban egy szomorú közös vonás: mindkettőjük családi életében 1886-ban történik egy tragédia (Gaston merénylete, illetve Laborfalvi Róza halála), amely törést jelent az életműben, és onnantól kezdve regényeik nem érik el a korábbiak színvonalát. Közös a botcsinálta politikusi pálya is, bár Verne ebben több sikert mondhatott magáénak.

A dunai hajós című regény posztumusz mű, vagyis Verne halála után jelent meg, 1908-ban. Fia, Michel Verne talált rá a kéziratra. A mű eredeti címét – A szép, szőke Duna – ő változtatta A dunai hajósra. 1974-ben forgattak filmet Magyarországon a regényből, Koncz Gáborral a főszerepben (ellenségét, Ivan Strigát, a dunai rablóbanda vezérét Bujtor István játszotta).

Verne műveit olvasták fiatalok és idősek, polgárok és munkások, sokan éppen a természettudományos és földrajzi ismeretek tanítása miatt. Szinte tiszteletbeli magyar íróvá vált. A Rákosi-korszakban a 4 milliós példányszámú francia fordítások közül 846 ezer Verne műveire esett. A diktatúrák egyébként sajátosan viszonyultak hozzá. A szocialista rendszerek egyoldalúan, mint a tudományos-műszaki fejlődés előhírnökét reklámozták, elfelejtve, hogy Verne vallásos, érzületében konzervatív ember volt. A náci Németországban egyetlen regényét tiltották be: A bégum ötszázmillióját, mert annak francia hősei egy világuralomra törő porosz tudós ellen küzdenek.

A különböző olvasási statisztikák évtizedeken keresztül a legolvasottabb írók között tartották számon. Csak az 1990-es évek hozott változást, ami logikusan fakadt az ifjúsági irodalom földuzzadásából. Sokan bírálták naiv romantikáját, holott az avantgárd szürrealista irányzata, valamint a steampunk is előfutárának tekinti.

Remélhetőleg egy napon reneszánsza lesz.

Paár Ádám

Fölhasznált és ajánlott irodalom:

Dr. Berencz János: Verne kislexikon. Bp., 1997., Atticus Antikvárium és Könyvkiadó Kft.

Horváth Árpád: Verne, a technika álmodója. Bp., 2005., Unikornis Kiadó

Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp., 2010., Osiris Kiadó

Ladislav Svihran: Barátunk Verne Gyula. Pozsony, 1986., Madách Lap- és Könyvkiadó