Karácsonyi népdalok

Az ünnepekre egy karácsonyi népdalcsokrot hoztam Nektek. Hallgassátok, énekeljétek szeretettel! Áldott, békés karácsonyt kívánok mindenkinek!

A dalok a címekre kattintva meghallgathatók.

 

Betlehem, betlehem a te határidba

Betlehem, Betlehem, a te határidba

Érkezett Mária, rongyos istállóba.

Ott ülvén, mindegyre, elhagyott gerlice,

Elkészíté magát a boldog szülésre.

 

Egy angyal, egy angyal újságot hirdetett:

Betlehem várában kis Jézus született.

Hideg szél fújdogál, jaj, de nagyon fázik,

A kisded Jézuska értünk siránkozik.

 

 

Menjünk mi is Betlehembe

Menjünk mi is Betlehembe,

részt venni a nagy örömbe­,

melyet mennyei atyánk

árasztott az éjjel ránk.

 

A pásztorok is ott vannak,

térden állva imádkoznak,

ma született kisdednek

ajándékokat visznek.

 

Egyik tejet, másik sajtot,

a harmadik vajat hozott,

emez egy kosár almát,

az koszorús báránykát.

 

Betlehembe jer pajtás

Betlehembe jer, pajtás, jer, pajtás!

Ottan lészen jól tartás.

Sör, bor folyik, mint a tenger,

Ott ihatik jót az ember.

Egyik angyal furulyál,

A másik meg trombitál.

A harmadik táncot jár,

Erre minden szent ugrál.

 

Bárcsak régen felébredtem volna

Bárcsak régen felébredtem volna!

Látod pajtás most állottam talpra.

Máris csendül a fülembe angyalnak mondása:

Hogy a Jézus ma született rongyos istállóban.

 

Látod pajtás, hogy többen is vagyunk,

Jánoskával szépen furuglálunk.

Míg a bárányt megfogjátok, addig is mulatunk,

Jézuskának, Máriának énekeket mondunk.

 

Idvezlégy, kis Jézuska

Idvezlégy, kis Jézuska,

Idvezlégy, ó, kisbaba!

Mért fekszel a jászolba,

A hideg istállóba?

 

Hol a fényes palota,

Hol a kényes nyoszolya;

Hol a lépesmézecske,

Vajjal mázolt köcsöge?

 

Ó, ha Magyarországban,

Bicske mezővárosban

Jöttél volna világra,

Akadnál jobb országra,

 

Mert adnánk jó mézecskét,

Vajas, édes tejecskét;

Szükségedet megszánnánk,

Párnácskánkba takarnánk.

 

Kedves álmot hogy szerezne szülöttjének

https://www.youtube.com/watch?v=1zrwczM5wkI (archív felvétel)

Kedves álmot hogy szerezne szülöttjének,

Szűz Mária így énekel kisdedének.

Én es szépen zengek néked, gyöngyvirágom,

Hunyd bé fényes szemecskédet aranyágom.

 

Ha lehetne a szívembe fogadnálak,

Ha lehetne a lelkembe bézárnálak,

Kebelembe vetnék ágyat, gyöngyvirágom,

Lelkem lenne lakóházad, aranyágom.

 

Köszöntlek a pásztorokval kis fiacskám,

Imádlak az angyalokval kis Jézuskám,

Én es szépen zengek néked, gyöngyvirágom,

Hunyd bé fényes szemecskédet aranyágom.

 

Ó, szerencsés éjszaka

Ó, szerencsés éjszaka,

Született Isten fia.

Betlehem városba,

Lett boldog szállása,

Egy rongyos istállóba.

 

Kelj föl keresztyén lélek,

Imádd üdvözítődet!

Jászojban, ki érted

Barmok közt, mint reszket

A nagy szegénységében.

 

Angyalok is vigadnak,

Glóriát kiáltanak.

Pásztorok indulnak,

Fújnak szép nótákat,

Visznek ajándékokat.

 

Mi is velük vigadjunk

Méltó hálákat adjunk,

A kisded Jézusnak,

Született Urunknak

Kegyelmes megváltónknak.

 

Ó, szép fényes hajnalcsillag

Ó, szép fényes hajnalcsillag,

Ki a sötétségben ragyog.

 

Ragyog aranyos zászlaja,

Fénylik mennyország kapuja.

 

Kapu felett arany karszék,

Abban ül az Isten Fia.

 

Gyertek, fiúk, mi örvendjünk,

Pásztorokkal megjelenjünk!

 

Lássuk, mit adott az Isten

Hozzánk való szeretetben:

 

Egy kisgyermek szénán fekszik,

Jászoltól nem iszonyodik.

 

Mostan kinyílt

Mostan kinyílt egy szép rózsavirág,

Akit régen várt az egész világ.

Betlehemben kibimbózott zöld ág,

Király mennyben (vagy nemből) méltóság.


Eljött hozzánk szeretni, szeretni.

Eljött értünk meghalni, meghalni.

Isten fia égi, földi jóság,

Király mennyben méltóság.

 

Felkelék én jó regvel hajnalban

Felkelék én jó régvel hajnalba'

s megmosdódtam minden bűneimtűl,

felkendőztem arany kendezővel,

s kimenék én ajtóm elejibe.

 

Feltekinték magas mennyországba,

s onnat látám mennyország kapuját,

s azon bejül mennyország ajtaját,

s azon fejül egy rengő bűcsűcskét.

 

Mellette ül anyánk, Szűz Mária,

s e lábával rengetgette vala,

e lábával rengetgette vala,

s e szájával mondogatta vala,

 

Aludjál, aludjál, Istennek báránya,

mert te jöttél világ váltságára,

aludjál, aludjál, Istennek báránya,

mert te jöttél világ váltságára.

 

Rácz Dorottya gyűjtése

Címkék: