Politika és film: Bolyai-filmklub

Paár Ádám alumnus, politológus–történelemtanár vezetésével 2020 szeptemberétől történelmi filmklub indul a Bolyai Önképző Műhelyben!

Politika és film: történelem a filmvásznon

Fehér foltok a történelemórán: megnézünk egy filmet és történelmet tanulunk

„A régi elméletet, amely szerint a film úgy tekinthető, mint tisztán szórakozás vagy művészet, vagy alkalmilag mindkettő, növekvő szkepticizmussal szemlélik. Széles körben úgy vélekednek, hogy a film reflektál a napi eseményekre és attitűdökre, akár társadalmi, akár politikai értelemben.”  (Leif Furhammer – Folke Isaksson: Politics and Film. Praeger Publishers, New York, 1971. 6).

Így kezdi két svéd szerző, Leif Furhammer és Folke Isaksson a politika és a film kapcsolatáról szóló könyvüket, amely az I. világháborútól az 1960-as évekig vezeti végig az olvasót a filmtörténet jelentős mérföldkövein, bemutatva mind műfajokon, mind konkrét alkotásokon keresztül, miként reflektált a film a 20. századi történelem olyan csomópontjaira, mint az I. világháború, az 1917-es oroszországi forradalmak vagy a nácizmus hatalomra kerülése.

Ma már elfogadott szakmai – történészi és társadalomkutató – körökben az álláspont, hogy a film a sajátos művészi módján reflektál a társadalmi élet jelenségeire, így a történelemről való gondolkodásra, a történelmi emlékezetre. A szélesebb értelemben vett nagyközönség pedig a múzeumokon kívül leginkább a film révén tájékozódik egyes korszakokról és azok kultúrájáról, ezért a mozgókép nem lebecsülhető a múltról való ismeretek megszerzésében.

A filmklub célja, hogy bemutassa, miként képes a filmművészet alakítani a múltról és a történelem tárgyáról, az emberről, annak konfliktusairól és dilemmáiról való gondolkodást. E célból olyan filmek megtekintésére van lehetőség, amelyek révén betekinthetünk különböző korszakok (az ókortól kezdve az 1950-es évek elejéig) és régiók kiemelt, vagy éppen idehaza kevéssé ismert eseményeibe, egyes – az adott társadalmat valamilyen módon reprezentáló – személyiségek életébe, vagy különböző társadalmi csoportok mentalitástörténetébe. Két szinten vizsgálhatjuk az adott filmeket: hogyan ábrázolják a történelmi korszakot és környezetet, mennyire törekszenek hűségre a politika, társadalom, gazdaság, öltözködés, tárgyi világ stb. bemutatásával, és második szinten pedig, hogy mennyire képesek mozgóképen megjeleníteni az adott korszak mélyebb, mentalitásbeli összefüggéseit. Valamint vizsgálhatók abból a szempontból is, hogyan vélekedtek egy korszakról a film megszületésének idején, esetleg maga a politika – nem kizárólag a diktatúrákban – hogyan kívánta nevelni az embereket, milyen történelmi képet akart kialakítani. Utóbbi is fontos szempont, hiszen a film mint műalkotás leginkább az elkészítés korára, az adott társadalomra vonatkozóan használható történelmi forrásként.

Kedvcsináló irodalomként:

Lénárt András: A film mint történelmi forrás. Aetas. 2010/3. 159-171.

http://epa.oszk.hu/00800/00861/00050/pdf/aetas_2010-03_159-171.pdf

A politika és film Bolyai-filmklub 2020 szeptemberében indul.

Témák, filmek:

Ókor, Egyiptom: Szinuhe – Az egyiptomi (Kertész Mihály, 1954).

Középkor, 14. század: A rózsa neve (Jean-Jacques Annaud, 1986).

Japán, 16. század: A hét szamuráj (Kuroszava Akira, 1954).

Spanyol aranyszázad, 17. század: Alatriste kapitány (Augustin Díaz Yanes, 2006).

Franciaország, 17. század: A király táncol (Gérard Corbiau, 2000).

Magyarország, 18. század eleje: Rákóczi hadnagya (Bán Frigyes, 1953).

Dél-Amerika, 17-18. század: A misszió (Roland Joffé, 1985).

Németország, 20. század: A bukás-Hitler utolsó napjai (Oliver Hirschbiegel, 2004).

Szovjetunió, 20. század: Sztálin (Ivan Passer, 1992)..

Szovjetunió, 20. század: Sztálin halála (Armando Ianucci, 2017).

Címkék: