Ötven kultúra – ötven regény (2017)

A Műhely világának szélesítésére – jelentős NKA támogatással – 2017-től elindul az Ötven kultúra – ötven regény című sorozatunk. Ezzel azt a célt tűztük ki, hogy az érdeklődők a világ 200 legjelentősebb kultúrájának, nyelvi világának legalább a negyedét, 50-et élményszerűen megismerjenek egy-egy, az adott kultúrára jellemző mű elolvasásával, megbeszélésével, az ahhoz kapcsolódó film, zenemű, képzőművészeti alkotás stb. bemutatásával, s mindezek alkotó feldolgozásával. A téma fölvetője egy szombathelyi egyetemi hallgató, aki azt tapasztalta, hogy az általa olvasott művek közül környezete szinte egyiket sem ismeri. Még a kiemelkedő, akár Nobel-díjas alkotásokat sem, s különösen a nagyon friss, mai regényeket – amelyeknek egyébként van magyar fordításuk is. Megdöbbentő az a fölfedezés, hogy mennyire keveset tudunk a szomszédos népek, de akár a már nagyobb kultúrák irodalmáról és nyelvéről. Már a 2017. évi választék is kínál meglepetéseket: Kazahsztán, Mianmar (Burma), Oroszország, Szovjetunió.

A 2017. első félévi programból

2017. 01. 07. Kazahsztán: Csingiz Ajtmatov: Az évszázadnál hosszabb ez a nap (1980. Eredeti cím: И долше века длится день)

A végtelen kazah sztyeppét kettészelő vasútvonal egyik isten háta mögötti kitérőállomásán élő Förgeteges Edigej idős barátja, Kazangap haláláról értesül. S a halott akaratához híven, hogy népének hagyományai szerint temessék el, úgy dönt, a távoli Ana-Bejitben, a najmánok ősi temetőjében fogják elhantolni Kazangap földi maradványait. Mert az emberek, mondja Edigej, „isten tudja, miért, mégsem kaparják el a szeretteiket akárhol”…. S közben a drótkerítés mögött szigorúan titkos művelet folyik: támadó fegyverekkel felszerelt objektumokat lőnek fel a világűrbe, hogy elszigeteljék a Földet…

Kapcsolódó film: Elem Klimov: Búcsú Matyorától (Búcsúzás)

2017. 02. 04. Kolumbia: Gabriel García Márquez: Száz év magány

A regény Kolumbia egy kis eldugott falujában, Macondóban játszódik. Nem jó kifejezés a „játszódik”, mert ez a mű minden szempontból rendhagyó. Ahogy az író mondja: „Macondo nem annyira földrajzi hely, mint inkább lelkiállapot.” Ezt a falut sok száz kolumbiai falu hangulatából, az író ezekben töltött gyerekkori emlékeiből állította össze. A hangulatot alapvetően meghatározza az éghajlat. Állandóan száraz forróság van, az emberek a napjuk nagy részét árnyékos függőágyakban töltik, hiszen még megmozdulni is nehéz ilyenkor… Ilyen körülmények között követhetjük végig egy család történetének száz évét.

Kapcsolódó előadás: Balázs Géza: Kolumbia, Aracataca (Macondó)

2017. 06. 10. Németország: Goethe: Faust

A Faust-könyvek gondolati gazdagságukkal a világdrámák sorába tartoznak. A lét egyetemes, nagy kérdéseire keresik a választ: mi a célja az emberi életnek? Mit kell tennünk, hogy kibontakoztassuk egyéniségünket? Goethe művei témáját egy 16. századi német népkönyvből merítette. Hőse egy középkori tudós, Faust doktor. A Faust bonyolult jelképrendszerében különböző elemek formálódnak egységes egésszé. Mint Dante Isteni színjátékában és a barokk eposzokban, itt is a keresztény hitregék túlvilágról szóló elképzelései vegyülnek az antik mitológiával. Az európai művelődés e két alappillére mellett szerepet kapnak a középkor mágikus hiedelmei és a népi babonák is. 

2017. második félévi programjából

2017. 09. 16. Mianmar/Burma: Orwell: Burmai napok

Orwell 19 és 24 éves kora között tisztviselőként szolgált az angol gyarmat Burmában – ez ihlette 1939-ben megjelent első könyvét (Burmai napok címmel magyarul Máthé Elek fordításában 1948-ban). Orwellt elsősorban az Állatfarmról és az 1984-ről ismerjük. Az első regény egy különös szerelmi tragédiát mesél el: Flory megszakítja kapcsolatát egy helybéli nővel, majd hiába udvarol Elizabethnek, a régi szerető újból és újból feltűnik, Floryt megalázzák… nincs kiút. A szerelmi konfliktust átszövi egy másik: a léha, érzéketlen, kegyetlen gyarmatosítók és az alávetett bennszülöttek viszonya. A brit gyarmatosítókkal együttműködő bennszülöttek taktikázása (névtelen levelek, európaiak klubjába való felvétel). Flory középen áll: ő is brit, de már közeledik a burmaiak világához, kultúrájához. A burmai világ pontos, egzotikus részletei miatt a regény olvasható szellemi útikönyvként is: folytonos bételrágás és vörös köpet, szokásos selypítés, longyi, ingyi (viselet), Irrawaddy barnássárga vize, délben “csendesen jár a láb” (a hőségben senki nem mozdul), a humorérzék hiánya, a kerekek csikorgása elkergeti a rossz szellemeket, aranysárga kenyérvirágból font füzérek, bazár, buddhista szerzetes, pagodák, a nyújtott nyakú palaungok, natok (fák és erdők szellemei), apró zöld madár, Ázsia legszebb madara (ha meglövik hányni kezd: “Miért vetted el tőlem az én kicsiny életemet, mikor én nem vettem el tőled semmit? Miért öltél meg kegyetlenül?”), pagodaépítés bűnbocsánatért. A legelgondolkodtatóbb viszont az a kegyetlen őszinteség, ahogy a brit gyarmatosítók érzéketlen és kulturálatlan világát láttatja: „a Kelet hatása valamennyiüket erkölcsileg romlottakká tette…” “Flory következetesen mindig a színesek oldalára állt.” Kulturálisan, nyelvileg is közeledett. Ez lett a veszte.

2017. 10. 07. Görögország: Nikosz Kazantzakisz: Zorbász, a görög

A valóságos életben idegenül mozgó, csak az elvont események világában otthonos író – a másik főhős- és Zorbász közös kalandjainak foglalata ez a világhírű, immár klasszikus regény, s egy olyan barátságé, kapcsolaté, amelynek végén az író már pótolhatatlan testvérként, élete örök hiányaként gyászolja a kezdetben véglegesen idegennek érzett „görögöt”. A önéletrajzi ihletésű krétai történet a végleteket kutatja, az erény, a szabadság, a halál gondolataival viaskodik. Ha úgy tetszik : a keleti kereszténység test-lélek dualizmusát fogalmazza meg a maga módján. Zorbász a test, az író a lélek – és mindkettő Kazantzakisz.

Kapcsolódó film: Kakojannisz: Zorba, a görög

2017. 11. 04. Franciaország/Szovjetunió: Andrei Makine: Francia hagyaték

A francia nyelven publikáló, Oroszországban született író, Andreï Makine A francia hagyaték című regényéért megkapta a legrangosabb irodalmi díjat, a Goncourt-t. A mű nem csak a gallok hazájában hozta meg szerzőjének a sikert, hanem világszerte. Makine megejtő lírával és férfias keménységgel meséli el egy orosz-francia család életét a századfordulótól napjainkig. A regény kiindulópontja egy francia házaspár romantikusan induló, ám tragédiába forduló története, vezértémája pedig a férfi főhős felnőtté válása a kettős identitás szorításában.

2017. 12. 02. Oroszország: Turgenyev: Apák és fiúk

„A mi korunkban a leghasznosabb a tagadás, tehát mi tagadunk”, mondja az Apák és fiúk című regény főhőse, a „nihilista” Bazarov, akinek bakunyini radikalizmusa, egyetemi diákra jellemző lázadó szelleme, természettudományos érdeklődése mind-mind valami szükségszerű forradalom közelgő kirobbanását jósolja, a múlt egyfajta „végképp eltörlését”. A közte és az idősebb szereplők közt folyó vitákból lecsapódó társadalomkritika az, ami a lenyűgöző irodalmi nyelv mellett felejthetetlenné teszi a regényt. Generációk közti szakadék, érdek- és értékellentétek felülmúlhatatlan ábrázolása ez az 1862-es mű, amely már a maga korában élő klasszikussá avatta szerzőjét; Tolsztoj, Dosztojevszkij és Csehov példaképévé, akik mellett jelenleg is biztos pozíciót birtokol az orosz (és világ-) irodalmi panteonban. Turgenyev sajátos hangja – főhőse, Bazarov kijelentésével egyetemben: „Az ember jó, a körülmények rosszak” a legjelentősebb orosz írók remekművein keresztül ver visszhangot fülünkben.

*

Előzetes a program folytatásából:

Brazília: Jorge Amado: Holt tenger – Az éjszaka pásztorai

Csehország: Tomás Zmeskal: Az ékírásos szerelmeslevél. Ford.: Csoma Borbála. Typotex, 2013.

Dél-Afrikai Köztársaság: J. M. Coetzee: A barbárokra várva (Ford.: Sebestyén Éva. Modern Könyvtár, Európa, Budapest, 1987.)

Észtország: Sass Henno: Itt jártam. Az első letartóztatás. Ford. Rácz Nóra. (Silenos, 2010.)

Finnország: Diego Marani: Új finn nyelvtan

Hanti-Manysi Nemzetiségi Körzet: Jeremej Ajpin: Szűzanya véres havon

India: Kipling: Kim az ördöngös (ford.: Sári Júlia, Kelet Kiadó)

Kína: Lao-ce: Az Út és az Erény könyve

Lengyelország: Slawomir Shuty: Bomlás (Napkút, Budapest, 2010)

Norvégia: Jan Grue: Test és elme

Olaszország: Tomasi di Lampedusa: A párduc

Örményország: Franz Werfel: A Musza Dag negyven napja

Románia: Mircea Eliade: Serampuri éjszakák

Spanyolország: Cervantes: Don Quijote

További részletekről a programfüzet, a www.bolyaimuhely.hu honlap folyamatosan tájékoztat.

A programot 2017-ben támogatja a Nemzeti Kulturális Alap. 

 

Címkék: