Milyen zene szólt Az én pasim című filmben? – avagy a stáblisták felettébb szükséges voltáról

A mozinézők szokása, hogy a film utolsó képkockája után azonnal felállnak (tisztelet a kivételnek). Fölöttébb haszontalannak ítélik, hogy az utolsó díszlettologató nevét is elolvassák, pedig míg a nevek szépen kúsznak általában fölfelé, addig a látottak lassan leülepednek, megkönnyítik a visszatérést a film világából a valóságba. Lényeges információkat is találunk ebben a betűtengerben, pl. azt, hogy a film zenéjét honnan vette a rendező.

Az én pasim c. filmben a zene sokszor nagyon hangsúlyos, pl. a hajléktalan első látogatásakor Marie-nál. Az Ehess, ihass, ölelhess, alhass! jegyében, az emberbaráti érzésektől vezérelve Marie az ismeretlen férfit „önmagával”, a szerelemmel is megkínálja, felkínálkozik neki.  A férfit először az utcaszintről, a nyomorból a hatodik emeletre, vagyis a normál életbe viszi, később a szoba padlójáról az ágyába. A mosdatlan, feltehetően áthatóan büdös hajléktalannal való szeretkezés jelenetének visszataszító hatását a megszólaló zene, az éteri tisztaságú női szoprán, bariton és kórus a földtől elemeli: a Deus szót halljuk, s lesz az egész jelenet nem e világi, a szent és a profán különös keveréke.

S hogy mi ez a zene? Elsőre ismerősnek tűnik, de a szerző és az előadók neve egészen addig homályban van, míg a stáblista végére nem érünk. A titokra fény derül: Henryk Mikołaj Górecki lengyel zeneszerző (1933—2010) 2. (Kopernikusz) szimfóniája az aláfestő zene, készült 1972-ben „Nikolausz Kopernikusz csillagász születésének 500. évfordulójára. A monumentális stílusú mű szoprán hangra, baritonra, kórusra és zenekarra készült, szövegei a 145., 6. és 135. zsoltárokból és Kopernikusz könyvéből (De revolutionibus orbium coelestium) származnak. A mű kéttételes, tipikus előadási ideje 35 perc. A szimfóniát a New York-i Kosciuszko Foundation rendelte meg, korai lehetőséget teremtve ezzel, hogy Górecki a hazáján kívül is hallgatóságra találjon. Ahogy szokása volt, kiterjedt kutatásokat végzett a tárgyban, és különösen megragadták a figyelmét Kopernikusz felfedezésének filozófiai vonatkozásai, amelyek nem mindegyikéről volt pozitív véleménye. Ahogy Norman Davies történész fogalmaz: ’Felfedezése, hogy a Föld kering a Nap körül, a lehető legalapvetőbb forradalmat okozta az emberi kategóriák uralkodó fogalmaiban.’ – részlet a Wikipédia szócikkéből.” A stáblista szerint Górecki másik művének részlete is elhangzik, a Beatus Vir (1979). A zenedarabok szövege egyházi, vallási tartalmú, a Beatus Vir is zsoltárszövegekre épül, s II. János Pál pápa lengyelországi hazautazásra komponálta a szerző.

A meglepetés csak ezután jön! A két művet magyar művészek szólaltatják meg. 1993-ban készült a felvétel, az audio CD, melyen Soós Emese (szoprán), Altorjay Tamás (bariton), a Bartók Kórus (Szeged) énekel Pál Tamás vezényletével, a Fricsay Zenekar részvételével a Stradivarius kiadásában.

A rendező választásának okát nem tudjuk, de hatásos, a nagyon is vaskos, reális jeleneteket kiválóan ellenpontozza.

Érdemes tehát a stáblistát végigböngészni, miközben a film utolsó hangjait halljuk…

 

Forrás:

Az én pasim újranézhető eredeti nyelven

A zeneszerzőről bővebben

A CD meg is vásárolható pl. itt.

A 2. Kopernikusz szimfónia meghallgatható (nem biztos, hogy a filmbeli felvétel)

 

Címkék: