Utamat Szent László kísérte

Patak Gergely képe

Nagyvárad, Magyarvalkó, Kolozsvár, Torda, ezeken az erdélyi településeken megfordult a legendák szerint Árpád-házi I. László magyar király is, kinek nyolc csodatétele közül sok a Kárpátok bércein, a Szamos és Maros folyásánál játszódott le. Habár 1095 óta, mikor elhunyt híres lovagkirályunk, és 1193 óta, mikor a regék és legendák alapján III. Béla szentté avatta Lászlót, emléke 2015-ben is élénken él, hála az 1000 éves magyar kultúrának, mely ápolja és továbbadja ezeket a tanulságos történeteket.

A Bolyai Műhelynek én is átadtam Szent László csodatételei közül párat, mely a hely szelleméhez szerintem a leginkább kívánkozott. Itt felsorolom mindet, amit Lengyel Dénes: Régi magyar mondák című 1972-es gyűjteményében olvastam, s kifejtem a tordai hasadék kialakulásának, és Szent László pénzének mondáját.

I. Béla királyunknak Richeza lengyel hercegnőtől három fia született: Géza, László és Lampert, és négy leánya: Zsófia, Eufémia, Ilona és egy ismeretlen nevű leány. László háttérben maradt apja, majd bátyja, Géza árnyékában, habár a legenda szerint termete, igazságossága és ereje alapján királynak volt teremtve. Lovagi erényéről ad számot első legendás hőstette, melyben a Kerlés-hegy lábánál a magyar honba betörő, fosztogató kunokat legyőzte, és megmentett egy elrabolt magyar lányt.

I. András fia, Salamon király és Béla fiának (Géza és László herceg) viszálykodása során Vác mellett, világos nappal mennyei látomás jelent meg Szent Lászlónak, s a monda szerint így írta le Gézának László, amit ekkor látott:

– Ahogy itt állunk és tanácskoztunk, íme, az Úr angyala leszállott az égből, kezében aranykoronát hozott, és a fejedre helyezte. Ebből nyilvánvaló, hogy a győzelem a miénk lesz, Salamon számkivetve az országból elmenekül, a királyságot és a koronát pedig az Úr neked adja.

– Ha az Úristen velünk lesz – felelte Géza herceg -, és seregünket győzelemre vezeti, tehát a látomásod beteljesül, templomot építek ezen a helyen Szűz Máriának.

Később, égő agancsú csodaszarvas jelent meg László előtt, megmutatva, hova építse a templomot. Győzelem koronázta a harcot és felépült Vác első temploma. László és Salamon párviadala egy következő csodás, tüzes kardokkal felszerelt angyalokkal színezett esemény, melyről miniatúra is készült a Képes Krónikában.

Szent László csodatételei között szerepel a jászó-döbrödiek körében, hogy az oroszok elleni hadjáratokban a kimerült, éhes és szomjas seregének Istenhez intézett imájával szarvasokat, lova patkójának nyomán pedig víz buggyant, mely forrást Szent László kútjának hívták.

Úgy tartják, a döghalál idején László király kilőtt nyílvesszője nyomában szedett virágok (genciána vagy keresztesfű) főzete és kenőcse gyógyította ki a pestisből a magyarokat.

Béltek, Szent László nemeseinek legendája mellett a király halála és holtában nyújtott segítsége a tatárok kiűzésekor is a hihetetlen mesék és mítoszok határát súrolják.

A tordai hasadékot bejártuk mi is, és földtörténeti magyarázatot kaptunk a meredély kialakulására Mucsi Marcitól. Akinek ez túl prózai volt, annak itt leírom, hogy tartja az erdélyi népmonda:

„Nagy harcot vívott László király Erdélyben a kunok ellen, s egyszer Torda mellett nagy vereség érte. Futott a magyar sereg, futott maga a király is. Ott vágtattak a Torda feletti hegyélen, elöl a magyarok, nyomukban mindenütt a vérszomjas kunok.

Hátrapillantott Szent László, s hát látja, hogy a kunok annyira a nyomukba értek, hogy fejszéjükkel csaknem levághatják. Ekkor a király felsóhajt, és imával fordul az egek Urához:

– Szabadíts meg, Uram, éretted harcoltam!

És íme, Isten meghallgatta imáját, csodát tett! Ahogy hajdan Mózesnak a Veres-tengert kettéválasztotta, úgy repesztette ketté a hegyet Szent Lászlónak.

Rettenve rántották vissza lovukat a kunok, mert egy szempillantás alatt a király és köztük toronymagasságú üreg tátongott.

A király lova patkójának helyét még évszázadok múltán is jól látták, és az arra járóknak mindig mutogatták.”

Magyarvalkón és környékén pedig sokan meglepődve hajoltak a földre közülünk is csillogó, pénzszerű kövekért, melyet Szent László pénzének tartanak. Ezek Pató Zsuzsi felkészült magyarázata alapján megkövült egysejtű vízi lények, abból a messzi múltból, mikor még a Pannon-tenger borította a Kárpát-medencét. Akinek ez a változat is prózai, annak leírom az erdélyi legendát a furcsa kavicsokról.

„Egyszer a kunok nagy sereggel megrohanták Kolozsvár falait, és már erősen szorongatták a várost.

Amikor Szent László király ezt meghallotta, tüstént hadat kiáltott, és erős sereggel megtámadta a kunokat.

Hullott a pogány, mint a fű a kaszás előtt, s aki tudott, lóhalálában menekült a magyarok elől.

A magyarok pedig vágták, kegyetlenül aprították a menekülőket.

Ekkor a kunok vezére hirtelen kibontotta az iszákját, ki a tarisznyáját is, s mintha magot vetne, a sok aranyat az üldöző magyarok elé borította. Erről példát vettek a többi kunok is, csak úgy szórták az aranyat, hogy a magyarokat megállítsák, és életüket megtartsák.

Jól számított a kun vezér!

Amikor a magyarok a sok kincset meglátták, egymás után leugráltak a lóról, és kapkodták fel az aranyat. Megfeledkeztek a dicsőségről meg a kunok üldözéséről, csak a kincsre gondoltak.

László király egy ideig bíztatta a vitézeket, hogy folytassák az üldözést, de hiába, mert a kincsvágy még a királyi szónál is hatalmasabb volt.

Ekkor a szent király Istenhez fordult segítségért:

– Uram, te segíts meg, éretted harcoltam!

És íme, csoda történt: Isten a sok aranyat, amit a kunok a földre szórtak, mind kővé változtatta!

Azon a vidéken sokáig mutogatták az aranyból lett köveket, amiket a nép Szent László pénzének nevezett.”

Ha tehetitek, olvassatok még mondákat, hallgassátok meg a helyi regéket, mert azon túl, hogy kiszakítanak a mindennapok racionális szürkeségéből, a magyar nyelv szép fordulatait rögzítik, és összekötnek sok embert téren és időn keresztül.

U.I.: Szent László ábrázolásairól itt látok egy nagyon jó gyűjteményt, melyben szerepelnek a Képes Krónika miniatúrái a legendákról, a templomok freskói, a győri és nagyváradi Szent László-herma, de a nagyváradi barokk székesegyház elé állított Szent László-szobor is.

http://aranyliliom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=145007

A képes krónika digitalizált változata pedig itt csodálható meg:

https://web.archive.org/web/20120304111134/http://konyv-e.hu/pdf/Chronica_Picta.pdf

 

Címkék: