Bolyaisok madárlesen

Hargitai Ágnes Éva képe

Városlakóként mindig jól esik kicsit kimozdulni, és több zöldet látni, mint aszfaltot. Nem volt ez másképp május 30-án sem, amikor Dinnyés felé vettük az irányt, hogy egy lelkes madárszakival meglessük a vadszárnyasokat. Láttunk háromnapos (és sajnos sérült) gólyafiókát, porban fürdő kis barna jószágot (nem, sajnos nem jegyeztem meg a nevét, de barna volt és pici és törött szárnyű és örökbefogadott), vízben álló kanalas gémet, széki gólyát, kedvesen ugráló nyulakat, rókanyomokat, fényképezőgép előtt lelkesen pózoló lovakat – egyszóval mindent, amit két óra alatt természetben csak lehet. Miután így feltöltődtünk a természettel, úgy döntöttünk, Dinnyésből még nem elég, és megnéztük a helyi látványosságot, a Várparkot is. A Várpark neve kicsit többet ígér, mint amennyit a hely maga ad, de azért érdekes volt a sok derékig érő vármakett, ahogy a középkori játékok is (amikhez nagyrészt ügyetlenek voltunk, de legalább nevettünk egy jót). Megdöbbentő, hogy mennyire le tudja foglalni a csapatot egy kis célba (nem) dobás vagy penge nélküli nyilakkal való íjászkodás. Nem véletlen, hogy a borzalmas korai kelés ellenére mindenki jól érezte magát, és vidáman vigyorogva ment haza (kivéve azokat, akik elaludtak a vonaton).

További fotók a BOM facebook-oldalán láthatók.

 

Címkék: