Nyílt túra a Kakukk-hegyre

Csonka Zsófia képe

Május elsején összeverődött egy kis csapat, félig tősgyökeres bolyaisokból félig pedig lelkes érdeklődőkből. Célunk az volt, hogy a leendő tagok belelássanak, milyen közösségi élet jellemzi a Bolyait, és találkozzanak szemtől szemben több évet „túlélt” diákokkal. A túra Budakeszi külterületén indult, az erdőgazdaság központjától és tartott a Kakukk-hegyre. Bemutatkozó körre megálltunk a hegy alján, mindenki elmondott magáról két három tudnivalót, és a kíváncsiabbak kérdeztek is a műhely működéséről.

Beszélgetéssel telt az első szakasz tehát, de a csúcs előtt kerültünk egyet, mégpedig a korábbi kőbánya fölé magasodó sziklára, ahonnan csodás kilátás és értékes növényegyedek látszanak. Két emelkedő között olyan különlegességekkel találkoztunk, mint a magyarországi orchideák, a kosborok három képviselőjével és egy nagy kék fadongó csapattal. Hosszú kaptató után megérkeztünk a célterületre, a kakukkfüvekkel teli fennsíkra, ahol piknikezni és pihenni telepedtünk le, társaságunk nem más volt, mint egy csapat sárga lepke, akik ragaszkodóan járkáltak táskáinkon és nadrágjainkon.

A pihenő végén egy erdei egér családot volt szerencsénk megpillantani, később pedig a budakeszi körül elterülő panorámát. Egy magaslatról kinézve egészen Százhalombattáig elláttunk, a gyönyörködést rövidre fogva a szél miatt, tovább indultunk a völgy ismeretlen részei felé. A vadterelő kerítés miatt kis kitérővel átvágtunk egy fiatal cseresznyésen, és a szőlős táblák közötti legnagyobb tisztásra értünk. Míg a csapat újabb pihenőre szánta magát, én kíváncsiságból a közeli magaslesről szétnéztem a tájra. Üde, élő és zöld dombok közt járni fiatalító élmény volt. Rövid balkanyar, egy nyúllal való találkozás után visszaértünk a település határába, ahol már csak a buszt kellett megvárnunk. Jó hangulatú, kedvcsináló és közepesen fárasztó túrát tudhattunk magunk mögött és várjuk a lelkes jelentkezők hadát a felvételin.

További fotók a BOM facebook-oldalán láthatók.

Címkék: