„Akinek minden mondatáról lehetne írni egy szakdolgozatot.”

Harmadik alkalommal került megrendezésre a Bolyai Szalon a Rákóczi úton. Ezúttal a BOM végzős hallgatóinak vezető mentortanárát: Baranyai Katalint láthattuk vendégül.

A szinte már kötelező kérdés most is elhangzott, mely nyomán bemutatta azt a közeget, ahonnan ő érkezett hozzánk. A sárospataki és a debreceni reformátusság közti különbséget oly ragyogó módon magyarázó előadó jól érzékeltette a helyi sajátosságokat. Ugyanakkor ne feledjük: épp a Baranyai Katalin debreceni KLTE-s egyetemi évei alatt regnáló (amúgy megosztó munkásságú és személyiségű) rektora jelentette ki egy tanévévzárón, hogy „Közép-Európa legszebb egyetemén” tanulhatunk. Ezt az állítást nem cáfolnám, ugyanakkor az is biztos: nem lehet elhallgatni azt a tényt, hogy egy tizennyolc éves vidéki fiatal számára csakugyan egy világot jelenthette az épület, a kollégium és maga a campus.

Gyakorló tanárként Veszprémben kezdett oktatni, ahonnan Erdélybe szervezett tanítványainak osztálykirándulást. Szerteágazó munkásságát láthattuk beszámolójából, mely – nyilván – a tanári személyiségén alapul.

Szerencsére – a külsősök mellett – mindhárom évfolyam képviseltette magát, így ismét szép számmal telt meg a lakás nagyterme. Miután kiveséztük azt a bizonyos, sehol máshol nem tapasztalható cívis mentalitást, szóba került Cs. Szabó Lászlón keresztül a népi–urbánus vita is, hiszen annak lényege mind a mai napig fellelhető hazánk bizonyos csoportjaiban. Szárszót sem hagyhattuk ki a kérdések közül, azt a Szárszót, ahol Erdei Ferenc és Németh László csapott össze 1943-ban.

Végül a magyar identitás kérdését is érintettük, mely szintén nem bizonyult egyszerűnek. A magyar alkat oly gyötrelmes nehézségeit, azokat a mozzanatokat, melyek segítségével megtudhatjuk, mi a magyar, illetve ki a magyar. Nos, ezen az estén sem kaptunk egzakt választ, csak útmutatást egy lehetséges irányba.

Számtalan dologra nem derült fény ugyanakkor, hiszen minden témát nem lehet érinteni, ez a feladat lehetetlennek bizonyult. Pedig kérdeztem volna az emigránsok belső ellentéteiről, az itthon maradottak velük szemben táplált jogos vagy épp jogtalan ellenérzéseiről is.

A helyes értékek közvetítése meglehetősen fontos, egy tanárnak ez az elsődleges feladata, túl a nevelésen és oktatáson. Manapság is ugyanolyan fontos, hogy kis közösségek tagjai üljenek le egymással, elmélkedjenek, érveljenek különböző kérdések mentén. A személyes találkozás ma is lényeges, hiszen esély van arra, hogy a „Zuckerberg-galaxisban” még inkább távolabb kerüljenek egymástól a lakói.

Teveink szerint február első pénteki napján Kövesdy Zsuzsa lesz a meghívott előadó vendégünk. Már várjuk érkezését.

Címkék: