„Éhe kenyérnek, éhe a Szónak” – jegyzetek és olvasmányajánlások a népi irodalomhoz 2. rész

Baranyai Katalin képe

A népi irodalommal és mozgalommal, Illyés Gyula szociográfiájával és mindezek százéves hatástörténetével foglalkoztunk a hétvégén. Amit a Talpalatnyi föld c. film képsoraiból a kenyér, az „élet” és a megélhetés fogalmairól megtanultunk, azt a két háború közötti szegény vagy nincstelen parasztok naponta megtapasztalták. De nem csak kenyérrel él az ember…
A téma eleven, máig ható érvényessége miatt beszélgetésünk sokfelé ágazott, és minden irányban kérdéseket, nyitott mondatokat hagyott ránk. Ezek közül nem egyet érdemes bekapcsolni az életünkbe, kutatásainkba, vagy egyszerűen érdemes tájékozódni, hozzáolvasni e kevéssé ismert magyar jelenség értelmezéséhez, legyen akár radikális(abb) demokrata, akár népi demokrata az ember.
Olvasmányajánlóm a legerősebb munkákat emeli ki, mind a népi írók művei, mind az utódok, mind pedig a témát feldolgozó szerzők írásai közül.

IV.
Aktuális olvasmányok, rádió on-line:

Huszár Tibor: Olyan összefogás kell, mint a Márciusi Front volt, Népszab, 2013. jan. 7.. Aki szívesen kutat könyvtárakban, annak az Új Szellemi Frontról szóló, korabeli lapokban (Pesti Napló, Magyarország, ) folytatott vitát ajánlom 1935 áprilisának végétől. (Részletes dokumentáció a József Attila összes művei III. kötetében, Bp. 1958.)  
Magyar Rádió (Kossuth, 2013. jan. 6. vasárnap Gondolat – jel) Antal István-Kulin Ferenc A népi gondolat felejtéstörténete… (A népi irodalom és a népi politizálás kettősségéről). Ld. még Kulin: A népi írók hagyományáról, Magyar Szemle, 2005. febr.


V.
A népi írók hagyományának folytatói
:
• költők:
Nagy László versei, Adok nektek aranyvesszőt (próza); Jönnek a harangok értem (versek és önéletírás)
Csoóri Sándor versei, Tudósítás a toronyból, Tenger és diólevél (esszék).
A tudósítás a toronyból megtalálható a Magvető és Szépirodalmi Kiadó ’30 év’ sorozatának Magyar krónika c. tényirodalom-kötetében (1978) Csák Gyula Mélytengeri áramlás; Karinthy Ferenc Ezer év; Moldova György Tisztelet Komlónak; Nemeskürty István Requiem egy hadseregért és Örkény István Lágerek népe című dokumentumkötete mellett. Ezek a Kádár-kor válogatott művei.
Kányádi Sándor: Fától fáig; Fekete-piros versek, Sörény és koponya  (Vannak vidékek…), Valaki jár a fák hegyén (versek, kötetek)
• írók:
Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér (szociogr.regény) 1970; Istenek és falovacskák (esszék); Egy lócsiszár virágvasárnapja, Csillag a máglyán (drámák)
Szilágyi István (élő, erdélyi): Kő hull apadó kútba; Agancsbozót; Hollóidő (jó, történelembe oltott regények)
Gion Nándor (délvidéki): Latroknak is játszott (Virágos katona, Rózsaméz) (regény)

VI.
A népi irodalom válogatott bibliográfiája:
Béládi M.: Érintkezési pontok,  Budapest, 1974.
Bíró Zoltán: Saját út, Budapest, 1988.
Borbándi Gyula: A magyar népi mozgalom, New York, 1983.
Borbándi: Népiség és népiek, Budapest, 2000.
Czine Mihály: Nép és irodalom I-II, Budapest, 1981.
Csoóri Sánor: Tenger és diólevél I-II, Budapest, 1994.
Féja Géza: Szabadcsapat, Budapest, 1965.
Fekete Gyula: Éljünk magunknak?, Budapest, 1972.
Gombos Gyula: A harmadik út, Budapest, 1990.
Görömbei András: A szavak értelme, Budapest, 1996.
Görömbei: Irodalom és nemzeti önismeret, Budapest, 2003.
Illyés Gyula: Itt élned kell I-II, Budapest, 1976.
Illyés,: Szellem és erőszak, Budapest, 1978.
Kovács István: A Márciusi Front, New Brunswick, 1980.
Lukács György: Népi írók a mérlegen, In: Irodalom és demokrácia, Budapest, 1947.
Monostori Imre: Németh László esszéírásának gondolati alaprétegei, Kortárs, 2005.
Nagy Sz. P. (szerk.): A népi-urbánus vita dokumentumai 1932-1947, Budapest, 1990.
Némedi D.: A népi szociográfia 1930-1938, Budapest, 1985.
Németh László: Sorskérdések, Budapest, 1989.
Pomogáts Béla: A tárgyias költészettől a mitologizmusig, Budapest, 1981.
Salamon Konrád: A harmadik út kísérlete: Népi mozgalom 1934-1938, Budapest, 1989.
Salamon: A harmadik út küzdelme: Népi mozgalom 1947-1987, Budapest, 2002.
Szabó Zoltán: Ősök és társak, Európai Protestáns Szabadegyetem, Bern, 1984.
Szárszó,1943, előzményei, jegyzőkönyve és utóélete, Budapest, 1983.
Varga R., Patyi Sándor: A népi írók bibliográfiája, Budapest, 1972.

Különlegességek:
•    Tudtad-e, hogy George Orwell, aki az emigrációban Londonban élő Szabó Zoltán politológus, népi író, publicista baráti ismerőse volt, szintén tényirodalommal kezdte pályafutását? (Csavargóként Párizsban, Londonban 1933, Hódolat Katalóniának 1938)
•    A nyugati magyar irodalom, az ’56 utáni emigráció nem irányított fejlődésű irodalmának új magyar képlete, hogy az alkotóművészi (költői-írói és tudományos) modernség és a nemzeti elkötelezettség jól megférnek egymással. Így él együtt pl. a hazatelepült András Sándor munkásságában a neoavantgárd költészet, a hűség az anyanyelvhez és a népi gondolathoz (ő gondozta Szabó Zoltán életművét) és a korszerű tudományosság, melyet angol és német nyelven igazolt amerikai egyetemek oktatójaként.
•    Létezett un. népi építészeti mozgalom is 1928 és 1944 között, amely komoly szakmai vitában állt az „új építészet” képviselőivel. Épületeinek nagy része tervekben, kutatásokban és publicisztikában maradt fenn, ill. ebből nőtt ki az ONCSA-ház mozgalom. Ld. Szemelvények a két háború közötti építészeti irodalomból /A népi építészeti mozgalom és az ’új építészet’ vitái a sajtóban/, Országépítő, 2009/3 melléklete, 1-45. (BK)
 

Címkék: